Egy szerelem életképességét az mutatja meg, hogy a szerelmesek mennyire tudják elviselni egymás testére és lelkébe vetített megszépített kép lassú szertefoszlását.
Ha ösztönösen jól választottak, akkor a szerelem első vakságából kijózanodva - és immár újra a földön járva - boldog felismeréssel vehetik tudomásul, hogy szerelmesük a rávetített ideál-kép elillanása után is csodálatos értékekkel rendelkezik. Olyan tulajdonságokkal, amelyeket a felhevült szenvedély látás-zavarában észre sem vett(ek).
Ezek a felismerések a párkapcsolat mélyzengésű szeretethúrjainak első pendülései. S amikor a szerelmes feltöltődik és eltelik párjának "reális csodáival", amikor már a szerelem morfiumának lassú elpárolgása sem teszi csalódottá, vagy kiábrándulttá, akkor a szeretet hangoló húrpengetései már isteni hangszerelésben szólnak.
(Simon András)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése