2011. december 7., szerda

Várakozás


Ahány ember, annyiképpen éli meg. Létünk és állapotunk is befolyásolja. Mégis, egyvalamiben mindegyikünké közös, hogy előkészülettel és izgalommal teli.
Az Adventet mégis egy kicsit másként éljük meg mindnyájan. Elég csak a koszorúra és a rajta álló négy gyertyára gondolnunk. Még akkor is, ha nem üljük körül esténként, és csak dísze asztalunknak. Elég rátekinteni, és tudjuk, hogy mit jelent, mit jelképez. Legyen az fenyőből, mohából, szalmából, esetleg mézeskalácsból. Házilag készített, vagy vásárolt, mindegyik kerek, azaz a teljességet és a végtelenséget (időtlenséget) fejezi ki. Mint a karikagyűrű az ujjunkon. Egy feleség számára is ez a teljesség és végtelenség, ami a házasságba lépésekor jellemzi. Ezzel a lendülettel indulunk útra új életünk felé és próbáljuk férjünk, majd egyre bővülő családunk tagjait is ilyen formán összetartani, nap, mint nap megújítani, terelgetni.
A négy gyertya az idő múlását jelképezi. A fényesség egyre növekszik nem csak szobánkban, otthonunkban, hanem bennünk is. Még akkor is, ha a hétköznapok rohanása, zaja az utcák és boltok kirakatainak fénye ezt megpróbálja elhomályosítani. Az önzetlen, egymás iránt érzett szeretet és a nyitott tekintet az, amely segíthet bennünket abban, hogy tudjuk megőrizni a négy gyertya fényét, a csodát, és magunkkal vinni egészen a jászolig.
Lelkészünk mondta advent első vasárnapján a prédikációban, hogy mi, keresztények, sokan elítéljük az ünnepet megelőző vásári hangulatot és díszkivilágítást. Ő azonban ezt kifejezetten szereti, hiszen a Karácsony az egyetlen olyan ünnep, aminek megmaradtak a fényei. Húsvét mára eggyé vált a tavasszal, Pünkösdöt pedig nem is ünnepeljük. Ünnepeink elsivárosodtak, élettelenné váltak.
Várakozás! Idén a családunkban kettős jelentést is kapott ez a szó. A karácsonyi készülődés mellett várakozunk új családtagunkra is. Egy gyermekre, testvérre, akiért már oly sokat imádkoztunk és imádkozunk nap, mint nap, hogy egészségben szülessen meg közénk. Így most én is beleélhetem magamat Mária örömteli várakozásába. Nem mellékes módon Szenteste családunk minden tagja részesévé válik a betlehemi történetnek, egy misztériumjáték keretében, amelyet a Sarlós Boldogasszony Templomban adunk elő a Mezőszemerei Egyházközség lelkes tagjaival.
A várakozás napjait színesíti a Mikulás várása és érkezése, az ének- és verstanulás, a süteménysütés, az ajándékkészítés, lakásunk, otthonunk díszítése, a kályha melegséget sugárzó fénye, a hajnali misék csendessége, és keretet ad napjainknak az adventi koszorún meggyújtott gyertya fénye.
Patricia M. St. John Észak Afrikában dolgozó misszionárius és író. Az Evangéliumi Kiadó gondozásában jelent meg 1992-ben a Négy szál gyertya c. írása, másik három művével egy kötetben. Minden héten egy újabb fejezetet olvas fel belőle a családfő a közös gyertyagyújtások alkalmával.
Számunkra ezt jelenti a várakozás megannyi aprósággal megtűzdelve, amelyek színt visznek szürke hétköznapjainkba.
seasonsisters; Nyár

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése