"Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény.
A régi megszűnt, valami új valósult meg."
(2Kor, 5,17)
Íme, itt vagy, Istenem, engem keresel? Mit akarsz? Nem tudok adni Neked semmit. Az utolsó találkozásunk óta semmit sem tettem félre Neked. Semmit... Egy jó cselekedetet sem. Túl fáradt voltam. Semmit.. Egy jó szót sem. Túl szomorú voltam. Életundor, unalom, a hiábavalóság érzése.
- Add ide!
Türelmetlenség, látni, hogy a nap megint haszontalanul telt el: vágy, hogy felszabaduljak a kötelességek és tennivalók rabsága alól, közönyösség a jó cselekedet iránt, fáradtság Tőled, istenem!
- Add ide!
A lélek tespedtsége, lelkiismeret-furdalás a fásultságom miatt, és egyre erősebb fásultság a lelkiismerete-furdalás miatt... A boldogság szomjúhozása, a gyengeség, amely kimerít, a fájdalom, hogy nincs menekvés...
- Add ide!
Zavarok, félelmek, kétségek.
Uram úgy jársz - kelsz, mint egy ószeres, hogy összegyűjtsd a szemetet és a hulladékot. Mit csinálsz ezekből Uram?
- A Mennyek Országát.
(Marie-Noel)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése