"A mi hazánk azonban a mennyben van.
Onnan várjuk az Üdvözítőt is, Urunkat, Jézus Krisztust.
Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet,
átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez."
(Fil 3,20-21)
"Egy felnőtt a pappal kíván beszélgetni. Amikor megtudta, hogy elégtételül mit kell imádkoznia, komolyan elcsodálkozott.
-Elégtétel?! Hát nem azt magyarázta nekem, hogy öröm imádkozni, és öröm, hogy imádkozhatunk, és hogy a legnagyobb öröm, hogy kimondhatjuk: bocsáss meg, és hogy akkor bűneink bocsánatot nyernek? Egyébként én szívesen elmondom az imákat, számomra ezek nem számítanak elégtételnek.
Egy másik ember, aki csak megkívánta, hogy gyónjon, és hosszú idő után meg is tette, a beszélgetés végén készségesen megkérdezte:
-Tisztelendő atya, kérem, most büntetésül mit imádkozzak?
-Büntetésül semmit - felelte a gyóntató. - De jó szándéka és ígérete jeléül , hogy önmagát többé nem fogja rongálni, imádkozzon el..."
Amit elégtételnek nevezünk, azt nem büntetésnek kell éreznünk.
(Slavko Barbaric)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése