2013. február 19., kedd

Nagyböjt 1. vasárnapja

 "...ha tehát száddal vallod, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta a halálból, üdvözülsz." (Róm 10,9)



Uram, Istenem, fogalmam sincs róla, merre tartok. Nem látom az utat magam előtt. Nem tudom biztosan, hol fog véget érni. Magamat sem ismerem igazán, s bár azt hiszem, hogy akaratodat követem, de még ebben sem lehetek bizonyos. De hiszem, hogy valóban tetszik az a vágyam, hogy tetszésedre akarok lenni. Remélem, hogy ez a vágy ott működik minden tettemben. Remélem, hogy sohase fogok mást tenni, mint amit vágyam sugall. S tudom, hogy ha így cselekszem, akkor Te a helyes úton fogsz vezetni, még akkor is, ha én semmit sem tudok róla. Ezért mindig csak Terád hagyatkozom, még akkor is, ha elveszettnek érzem magam, és a halál árnyékában. Nem félek, mert Te mindig velem vagy, és sohasem hagyod, hogy egyedül kerüljek szembe a rám leselkedő veszedelmekkel.

(Thomas Merton)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése