Az Ősz üzenete

Sokan vannak, akik nem szeretik az őszi hónapokat..., ha mélyen belegondolok, a nyár élénk színei után én is nehezebben viselem a nappalok lassú fogyatkozását.
Az ősz - a nyári pezsgés, frissesség után - az elcsendesedés, megpihenés évszaka. Az elsárgult, lehulló levelek tánca, a tört fények és a hajnali ködök a haldokló világot, az elmúlás valóságát hozzák el nekünk.
Szeretem az őszt, szeretek a vastag avarban kutatni gesztenye után, szeretem a hajnali ködbe burkolózó hideg ölelését, a későn kelő nap halvány színeit, és szeretem belélegezni az avar illatát Arany János fái alatt...

 

Ha lehetőségem van arra, hogy együtt csendesedhessem el a természettel, akkor én ebben az évszakban teljesedek ki igazán. Ilyenkor az elmúlás gondolatát átveszi egy sokkal mélyebb, tartalmasabb érzés: miszerint az életünknek Rendje van. A természet megpihen, erőt gyűjt, hogy tavasszal újra életet adhasson - ez az Ősz üzenete. Hiszen, ha nem így lenne, ugyan miért kellene a betakarítás, a nyár gyümölcseinek leszedése, eltevése? Készülünk a jövőre..., mint ahogy a körülöttem hajladozó fák mókusai is teszik, egy mélyebb ősi Erőbe, Rendezőbe vetett hittel.


 http://www.youtube.com/watch?v=WSXO152DjvE