2012. február 27., hétfő

A család, ahonnan jövünk: "Hány nadrág van a családban?"

Sokszor, sok helyen, sokféleképpen vetődik fel ma a kérdés, hogy egy házasságban milyen szerepet kell/lehet betöltenie a nőnek és milyen szerepet a férfinak. Azt hiszem egyelőre nem találtuk meg és lehet, hogy soha nem is fogjuk megtalálni a minden igényt kielégítő választ. Ez talán nem is baj, mert amíg nincs válasz, addig keresünk, tanácskozunk, időt szánunk a beszélgetésre, az ebből adódó konfliktusok kezelésére. Ennek is van előnye...
A férfi - női szerepekről alkotott képünk gyökerei a családunkból erednek - többnyire elfogadjuk, vagy legalábbis ritkán kérdőjelezzük meg azt a felállást, ahogy a szüleink osztották meg egymás között a feladatokat, szerepeket. (Ez is a szerzett mentalitásunk része, ahogyan erről már írtunk.)
Nagyon lecsupaszítva két lehetőség vetődhet fel bennünk a látott minta alapján, amikor ezzel a kérdéssel találkozunk: az egyik álláspont szerint a nő feladatai közé tartozik az otthonteremtés, az érzelmi háttér biztosítása a család minden tagja számára, a házimunka teljes körű ellátása és a gyermekekről való gondoskodás, vagyis feladatai az otthon köré csoportosulnak. A férfi feladata a családról való anyagi gondoskodás feltételeinek megteremtése, a családvezetői feladatok ellátása, az "értelmi" háttér biztosítása.



A másik lehetőség a szerepek felosztásában gyakorlatilag az előző álláspont fordítottját jelenti, vagyis a nő végez kereső tevékenységet, a férfi pedig a gyermekekkel marad otthon. De ez nem jelenti azt, hogy a férfi feladata lesz az érzelmi háttér biztosítása, vagy, hogy ezentúl a nőnek kell megteremtenie az "értelmi" hátteret, ezzel töltve be a családfői szerepet is. A férfiak egy része nagy valószínűséggel nem vállalná szívesen a feladatok utóbbi elosztását. Talán azért sem, mert attól félnek, hogy ha a kereső tevékenység kikerül a feladataik közül, akkor már nem az ő kezükben van a család vezetése, pedig ennek a szerepnek a női/érzelmi kézbe kerülése nem előnyös a család számára.
De talán, ha más szempontból is megvizsgálnánk a kérdést, más válaszra juthatnánk. Mindannyian ismerjük és talán már - már közhelynek tekintjük a sokszor kibukó - legtöbbször cinikus hangvételű - kérdést: " - És nálatok ki hordja a nadrágot?" Ez a kérdés sokszor úgy hangzik el, "mintha kizárólag szerepkorlátok közé szorítva lenne jó házasságban élni". A kérdés - válasz nélkül is - magában foglalja az alá- fölé rendeltségi viszonyt a kapcsolatban, pedig annak Istentől kapott eredendő szerepe szerint mellérrendeltségben kellene működnie, a nemekből adódó tulajdonságok figyelembevételével. A Bibliában a teremtés könyvében meg is van erősítve ez: "...többé már nem két test, hanem csak egy...". Ha a házasságban az egyik fél alárendelődik a másiknak, akkor az azt mutatja, hogy ketten vannak, egymáson kívül "pedig ha a kettő egy test, akkor egyetlen lelke is kell, hogy legyen, egy fejjel kell gondolkodnia, egy irányba néznie (és nem egymásra, ahogyan két különböző test tenné!), egy irányba mozdulnia és egy nadrágot hordania! Véleményem szerint nem helyes, ha a nő átveszi a családvezető szerepét, mint ahogy a férfi sem tudná maradéktalanul kialakítani a család számára megfelelő érzelmi hátteret, de a női és férfi mentalitásából adódó különbségek még nem jelentik azt, hogy a mellérendelő viszony elveszik. Sőt! Ha mindenki követi és a másikat segíti a saját szerepe kibontakozásában, akkor a kérdés nem az lesz, hogy ki hordja a nadrágot, hanem az, hogy hány nadrág van a családban. Ha pedig komolyan vesszük az "egy test-egy lélek" gondolatát a házasságban, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy egy nadrágban van a család! Mert így tudunk már közösen gondolkodni, közösen dönteni, közös célokat kitűzni, a felmerülő problémákat közösen megoldani, egymásra mutogatás nélkül. És így talán könnyebb meghozni és elfogadni olyan döntéseket, amik változást jelentenek ugyan a szerepekben, de már nem ingatják meg a család belső egységét, és az - akár szükséghelyzetből adódó - új szerepét mindenki a másik javára tudja kibontakoztatni. Hiszen attól, hogy egy nadrágot hordunk, még lehet változatosan öltözködni!

1 megjegyzés:

  1. Ehhez annyi hozzáfűzni valóm lenne még, ami a filmes hét egy (Meddig tart az eskü c.)alkotásához kapcsolódik és nagyon passzol a mai ember életviteléhez.Így aki nem tudta eddig megnézni annak melegen ajánlom.
    Ebben a filmben az esküvőn elhangzik egy mondat a lelkipásztor szájából:
    "Nincs jobb a hármas köteléknél,mert az nagyon nehezen szakad.Ti ketten vagytok az első két szál és Isten pedig a harmadik.Amíg a közelében vagytok a házasságotokat olyan erős kötelék fogja amit semmi nem szakíthat el."

    VálaszTörlés