A kódex meghatározása alapján (CIC 1055. k.1.§) a házasság egy férfi és
egy nő egész életre szóló szövetsége, mely a felek javára, a gyermekek
nemzésére irányul és melyet Jézus Krisztus szentségi rangra emelt.
A férfi és a nő a házasságban már nem két test, ha nem csak egy (Mt 19, 6). Személyük és tevékenységük bensőséges kapcsolatában egymás kölcsönös segítségére és szolgálatára vannak, egységüket átélik, és egyre szilárdabban érzik a magukénak. Ez a bensőséges egyesülés. Mivel itt két személy kölcsönös önátadásáról van szó, így nemkülönben a gyermekek érdeke is a házastárs teljes hűségét követeli meg, és sürgeti, hogy felbonthatatlan legyen egységük. A keresztény házastársakat külön szentség erősíti meg állapotbeli feladataikban és méltóságukban, sőt erre mintegy fel is szentelik őket; ennek erejével teljesítik házastársi és családi kötelességeiket, így halad előre egyéni tökéletesedésük és egymás kölcsönös megszentelése, tehát Isten együttes megdicsőítése.
Jézus mondja: "Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő
kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket?" Majd így folytatta:
"Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és
lesznek ketten egy testté. Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit
tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza." (Mt 19,4-6)
"Megteremtette
Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá
és nővé teremtette őket. Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik
Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a
földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó
minden élőlényen!" (1Móz 1,27-28)
Pál apostol pedig ezt mondja: "Adjatok hálát Istennek, az Atyának mindenkor mindenért a mi Urunk Jézus Krisztus nevében, és engedelmeskedjetek egymásnak a Krisztus félelmében: az
asszonyok férjüknek, mint az Úrnak, a férfiak pedig szeressék
feleségüket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta
érte." (Ef 5,20-22, 25)
A "jól működő" házasság egyik szép szimbóluma a Szentháromság
személyeinek egymással való kapcsolata. Az Atya, aki megteremtette a
házasság rendjét, meg is áldja azt és a házasság középpontjában
elhelyezkedve gondoskodik róla. Ebben a szimbólumban a férj elsősorban Krisztushoz,
míg a feleség elsősorban a Szentlélekhez köthető. Az élet teljességét
szeretetben és önátadásban megosztva tartoznak össze. A férj feladata
így a cselekvés, az ünneplés és a felajánlás: életét adja övéiért. A
feleség az élet egészét öleli át anyai gondoskodásával: ő az, aki
könyörög, védelmez és vigasztal, aki a rábízottak életét napról napra
odaadóan kíséri.
Források:
http://egrinorma.blogspot.com/2012/02/szent-hazassag-es-csalad.html
http://www.hitvallas.hu/index.php?t=r&r=9&c=1164
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése