A játszótéren ülök.
Álmos a babakocsiban alszik.
A három nagy különösebb nézeteltérés nélkül egy hatalmas homokvár földig rombolásán dolgozik.
Ritka pillanat: szabadon nézhetem a játékukat.
Hamarosan megérkezik a Nagyi. Amikor észreveszik, minden játékukat félredobva futnak felé. Hála Istennek a gyerekeink nagyon szeretik a nagyszüleiket, és az a gazdagság adatott meg nekik, hogy négy nagyszülővel és három dédszülővel büszkélkedhetnek.
A generációkban való gondolkodás fontos. Ebben van a jövő. A mi jövőnk és a felnövekvő nemzedékek jövője is.
Hálásak vagyunk azért, hogy a gyermekeink minden évben egy teljes hónapot tölthetnek a nagyszüleikkel Balatonon, egyelőre velünk, de reményeink szerint idővel majd nélkülünk is. Ezek különleges alkalmak, mert a hétköznapokat élhetjük meg együtt: nagyszülők, szülők és unokák. A közös munka, játék, ünneplés során észrevétlenül sajátítják el a gyermekeink azokat az értékeket, normákat amik megalapozzák gondolkodásukat, világlátásukat, egymáshoz való viszonyukat. Megtanulják elfogadni a másikat, lemondani önmagukról, megosztozni a horgászás után az egyetlen pici halon úgy, hogy mindenkinek jusson belőle. Ezek mind olyan értékek, amiket a mai világ embere nem sokra becsül, sőt...de mi úgy hisszük, hogy nem kizárólag a világnak neveljük őket, és ha egyszer számot kell majd adnunk értük, akkor emelt fővel szeretnénk felelni!