 |
| http://csaladhang.blogspot.co.at/2010_04_01_archive.html |
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy, meleg, kerek, sárga nap...
(egyik kéz a vállon, a másik az óramutató járásának irányában nagy kört rajzol a hátára)
..., amely az egész földkerekséget felmelegítette a sugaraival.
("napsugarak" a hát közepétől a szélek irányába)
De nicsak, felhők jönnek és eltakarják a napot.
(apró körök az ujjbegyekkel)
Nemsokára megérkezett a szél is. Egyre erősebben és erősebben fújt...
(egyik oldaltól a másik felé simítunk, majd vissza, egyre erősebben)
...szinte úgy, mint egy orkán.
("forgószélszerű"simítások az ujjbegyekkel)
Villámlani kezdett...
(villámokat rajzolunk az ujjbegyekkel)
dörgött az ég...
(tenyérrel ütögetjük a hátat)
majd eleredt az eső.
(felülről lefelé simítunk az ujjbegyekkel)
Egyre jobban és jobban zuhogott...
(mint az előbb, de erősebben)
mígnem megérkezett a jégeső, ... kopogott a jég.
(az ujjak hegyével dobolunk a háton, egyre erőteljesebben)
Azután eleredt a hó, és minden szikrázóan hófehér lett.
(könnyedén és lassan dobolunk)
De nicsak, ki jön ott? Egy macska oson a puha, fehér hóban. És még egy macska... és még egy.
(a kézből puha macskatappancsot formálva "felmászunk" a háton a nyakig: ujjainkat behajlítva a csuklót és a behajtott ujjak felületét a hátra helyezzük, és felfelé görgetve haladunk. Először a hát egyik oldalán (1.cica).., középen (2.cica), majd a másik oldalon (3.cica))
Leszáll a köd, és minden elcsendesedik
(a tenyereket a háton pihentetjük)
De hamarosan előbukkan a nap, hogy ismét felmelegítse a földet.
Ezt a mesét a babamasszázson tanították. Jó kiegészítője és lezárása lehet a masszázsnak, amelyet ezáltal a nagyobb gyermek számára is érdekessé varázsolhatunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése