Gyerekhét

-->

A Mezőkövesdi Református Gyülekezet idén július 16-tól immár második alkalommal rendezte meg napközis táborát, óvodás és iskolás gyermekek számára.

Ebben az évben a "Testvérpárok a Bibliában” téma köré szerveződtek a programok. A közel 50 gyermek számára a lelkészek mellett sok-sok segítő járult hozzá, hogy gördülékenyen menjen minden.

Reggelente mindig tornával kezdtük. Utána reggelivel, majd a délelőtti órák énektanulással és bibliaismereti előadással teltek el. Az ott hallottakat a korosztályonként válogatott csoportok játékos és kreatív formában dolgozták fel.

-->

A kicsinyek számára bábelőadás segítségével szemléltették a történeteket, majd ők is elkészíthették mozgatható papírbábjaikat. A nagyobbaknak inkább már meglévő ismereteikre alapozva tudáspróbát készítettek a csoportvezetők. A lelkészek szituációs gyakorlatokkal próbálták érzékeltetni a történetek mondanivalóját. Bemutatták és eljátszatták például a vendégfogadás és vendéglátás különböző formáit és szituációit, szemléltetve Mária és Márta történetét.

Ebéd után a nap általában filmvetítéssel, játékkal folytatódott, de sportolásra is nyílt lehetőség, majd kézműves foglalkozások zárták a napot.

Első alkalom volt, hogy gyermekeimmel én is részt tudtam venni a programokon. Almának hatalmas élményt és kikapcsolódást jelentett. Olyannyira, hogy egyik este sem kellett altatni. A nagyobb lányokkal legalább annyira megtalálta a hangot, mint kortárs barátnőivel. A bibliai történeteket pedig nagy átéléssel tudta elmesélni.

Hunor látszólag jól viselte a megváltozott körülményeket. Elsősorban a fiúk társaságát élvezte. Amikor kitüntették őt figyelmükkel, megállás nélkül magyarázott nekik a maga baba nyelvén, természetesen fülígérő szájjal.

Margit néni otthona, amely a templom mellett van, mindig nyitva állt, és biztos hely volt a számára, amikor egy kis nyugalomra elvonultunk a nagy nyüzsgés elől. Ő pedig nyitott szívvel és nagy-nagy örömmel osztotta meg velünk azt a keveset is, amije csak volt.

Nekem is maradt időm a kikapcsolódásra, hiszen mindig akadt egy-két pótmama aki éppen egy baba ringatására vagy ölelgetésére vágyott.

Az utolsó nap délutánján Hunor a szokásos alvását töltötte, amikor Alma eltűnt. Én egy ideje keresgéltem, mikor Margit néni rátalált. Hunor mellett feküdt az ágyon és aludt. Ez számomra azért is volt meglepő, mert még otthon sem tud egyedül elaludni, nem hogy idegen helyen. Ráadásul mióta kitört a nyári szünet elmaradtak a délutáni alvások.

Az együtt töltött idő egy megtartó közösségben mindig felüdülés a számomra. A gyermekek számára pedig olyan, mint egy család. Mindig akad valaki, aki meghallgatja és megvigasztalja. Vannak „testvérei”, akikkel játszhat és megoszthatja kincseit, élményeit.

Sajnálatos módon férjem nem tudott velünk együtt lenni, de remélem, hogy a lelkesedés és öröm, amit haza hoztunk magunkkal rá is ráragadt. Így talán egy morzsányit ő is kapott ebből a 4 napból.